3 borzasztó tulajdonság, amit kihoz az anyaság
2016. november 17. írta: redelle

3 borzasztó tulajdonság, amit kihoz az anyaság

....és 3 nagyszerű

A gyerek egy pelenkás önismereti tréning. Amit eddig nem tudtál magadról, vagy azt gondoltad, rád biztos nem jellemző, az egyszer csak előbukkan a személyiséged rejtett bugyraiból. És ez nem csak a jó, hanem a rossz tulajdonságokra is vonatkozik. Az alábbiakat az utóbbi másfél év alatt fedeztem fel magamban, és egy célom van rögzítésükkel: a jókat erősíteni, a rosszakat kordában tartani.  

green.JPG

Irigység

Úgy örültem, hogy nem vagyok irigy és féltékeny típus. Sosem érdekelt, ha valaki szebb, okosabb, gazdagabb, sikeresebb nálam. Bizonyára azért van ez, mert versenyszellem sincs bennem egy fikarcnyi sem, ezt nagyon hamar kénytelenek voltak felfedezni tanáraim is, akik előszeretettel küldözgettek volna mindenféle megmérettetésre, hogy öregbítsem iskoláim hírnevét. Hiába. Az sem zavart soha különösebben, ha más valamiben tehetséges, amiben én is szívesen az lennék. Emiatt vagyok állítólag jó tanár, jógaórákon is imádom, ha valaki igazi őstehetség, vagy nálam is hajlékonyabb. Sokáig abban a hitben voltam tehát, hogy ez a rossz, romboló és kínos tulajdonság egyáltalán nem része személyiségemnek. Aztán jött Bianka, tudjátok az a gyerekem, aki arról híres, hogy nem hajlandó aludni. A legtöbb cikkem ennek az elszenvedéséről szól, és bár van már két-három hetente egy-két nap, amikor akár 3-4 órát is hagy aludni egy huzamban, ez még 17 hónap után is igen ritka. Ez nem csak fárasztó és idegörlő, de kihozza az emberből a legrosszabbat. Belőlem például az irigységet, így ha meghallom, hogy valaki megszületik és az elejétől fogva átalussza az éjszakát, elkezdem utálni. Őt is, és anyukáját is, és persze a világot (Biankát érdekes módon nem). Pedig van nekem is olyan gyerekem, aki más volt. Most kamasz lányom négy hónapos korától simán végigaludta az éjszakát, sőt reggel 9-10-ig durmolt. De ez már régen volt, és most más van, és mivel nem látom a fényt az alagút végén, kénytelen vagyok megállapítani: a világ igazságtalan.

Türelem

Hogy ne legyen olyan negatív a cikk, jön a rossz után a jó. A türelem például ugyancsak hiányzott a kelléktáramból. De már a terhesség egy türelemjáték, így a legtöbb nő, úgy gondolom, kénytelen türelmet gyakorolni a gyermeke egészsége érdekében. 40 hét ugyanis hosszú és egyre kényelmetlenebb, ha tudatunkkal erősebben befolyásolhatnánk ezt az állapotot, még több lenne a koraszülés. A szüléssel pedig csak fokozódik a dolog: utána jön az igazi türelemjáték, ennek hiányában mindennapjaink megtelnek szenvedéssel: a szoptatástól kezdve, a gyermek fejlődésének minden szakaszában megnehezítjük a helyzetünket, ha türelmetlenek vagyunk.

Kövesd a Redelle blogot a Facebookon is!

Elidegenedés

Antiszoc lettem. Nem vagyok kíváncsi új emberekre, a régiekből is a legközelebbiekkel szeretek kapcsolatot tartani. És bár sok újdonsült anyuka panaszkodik az elmagányosodásra, én pont fordítva érzem: ha kettőnél többen vannak a játszótéren, már nem szeretek bemenni, és bár van kutyánk, akit úton-útfélen megcsodálnának, kényelmetlenül érzem magam, ha elkezdenek érdeklődni iránta, és ezzel feltartanak sétáltatás közben. Ha elhívnak valahova, ahol társalogni, szocializálódni kellene, inkább visszakozom. A saját kis közegemben én teljesen jól elvagyok a gyerekemmel, és családommal. Ez akkor fura, ha előtte mondjuk partiarc volt az ember, és imádta a társaságot, és a munkaköri leírásába tartozott az tök idegen emberek megismerése és szóra bírása. Ez is átmeneti csak, vagy korral jár?

Jelenlét

Ezt sem minden gyerek kényszeríti ki az anyjából, de Bianka belőlem igen. Az első lányom miközben járni tanult, én épp a római jog vizsgámra készültem, de mellette kezdtem el a jóga tudományába is elmélyedni. Ő tűrte, és nem úgy tűnik, hogy maradandó károsodás érte volna, hogy nem kapta meg a teljes figyelmemet. Bianka más. Már azt sem viseli el, ha elmosogatok, és addig hátat fordítok neki. Nyivákol, odajön és elkezd eltolni konyhapulttól. Nincs mellette mobilozás, mélázás, mozizás, teljes figyelmet és jelenlétet igényel. Erre nap, mint nap figyelmeztet valamilyen balesetközeli helyzettel, amiből sokszor valóban ágyról, asztalról, székről lehullás következik. Ezt csak egy módon lehet elkerülni: jelenléttel és figyelemmel. Igazi kihívás ezt folyamatosan produkálni, de személyiségépítő, és ha teljesíteni tudom, akkor lélekemelő feladat.

Házsártosság

Ezt is a nemalvás számlájára írom. A fáradtabb időszakokban ugyanis folyamatos elégedetlenkedés lesz úrrá rajtam, nehezen látom meg a jót, a rosszat viszont annál inkább. Sőt, kiszínezem, rágódok rajta napokig. Utálatos tulajdonság, és nem csak a korral, de a családi élettel is sokszor együtt jár: a családtagok régen szeretett szokásai terhesek lesznek. Attól tartok, hogy emiatt kezd el lefelé görbülni az ember szája, elmélyülni a ránca, és tönkremenni a mája. Aztán jön egy nap, amikor sikerült valamivel többet aludni, és minden tüneményessé válik újra, cuki lesz, ahogy szétkeni a gyerek a szószt a padlón, és egyáltalán nem zavar a kamasz kupija.

Játékosság

A gyerek kihozza a felnőttből újra a gyereket. Laránál a rajzolás és színezés örömét fedeztem fel, Biankánál a mondókázással és ugri-bugrálással lehet kicsalogatni a csodás babakacajt. A játékosság azonban nem csak a gyereket vidítja a fel, de a házsártos, figyelmetlen, türelmetlen, antiszoc és irigy anyukát is helyreteszi.